2014. április 23., szerda

Bronzino manierista festő (1503-1572)

Bronzino,  Agnolo, tulajdonképpen Agnolo di Cosimo di Mariano, olasz festő, született 1503,
meghalt Firenze 1572. Előbb Raffaelino del Garbónál tanult, majd Pontormonál, aki meghatározó fontosságú hatással volt művészetére.Vallásos és mitológiai tárgyú képei a maniristákhoz sorozzák. Főleg későbbi képei világos, meszes színeikkel, sima festésmodorukkal Michelangelo (Utolsó ítélet) szolgai hatása alatt állnak (Krisztus a limbusban, 1552, Uffizi; Szent Lőrinc mártírhalála, 1565 freskó, Firenze San Lorenzo). Korábbi képei festőibbek: Pásztorok imádása (Budapest, Szépművészeti Múzeum). Szent család (Firenze, Pitti). Mitológiai képei; Vénusz és szatír (Róma, Pal. Colonna), Vénusz és Cupido (London, National Gallery), Vénusz, Ámor és a féltékenység (Budapest Szépművészeti Múzeum). Sokkal jelentékenyebb, mint arcképfestő. Arcképei világos ezüstös színeikkel, előkelő felfogásukkal, jellemző erejükkel nemcsak kora legkedveltebb, de egyik legjobb arcképfestőjévé tették.
Sok arcképe közül a legjelentékenyebbek: I. Cosimo nagyherceg (kinek udvari festője volt, Berlin, Pitti)




I. Cosimo di Medici





Piero di Lorenzo Medici


Cosimo nagyherceg

A nagyhercegné, toledói Eleonóra (Berlin, Torino, Uffizi) Guidobaldo urbinói herceg (Pitti), egy fiatal szobrász; ifjú levéllel kezében (Uffizi), egy Colonna páncélban (Róma, Galleria Nazionale), Ugolino Martelli (Berlin). Női arcképe nálunk, a Szépművészeti Múzeumban csak iskolájából való. Készített alkalmi dekorációkat is, I. Cosimo és toledói Eleonóra lakodalmi bevonulására Firenzében, továbbá terveket készít szőnyegekhez (Firenze: Palazzo Vecchio Sala dei Dugento) Bronzino a festészeten kívül foglalkozott költészettel is. Két verset írt Cellini Perseusának elkészülte tiszteletére.
Irodalom: H. Schulze (Strassburg 1910);  Fónagy.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése